Egy szombati napon késő este a Garda (ír rendőr) észreveszi, hogy O’Callaghan igencsak kóvályogva vezeti az autóját Dungarvan utcáin. Leállítja az autóst, és megkérdezi, hogy ivott-e.

– Hogyne ittam vóna – mondja O’Callaghan kissé kásás hangon. – A skacokkal beültünk a kocsmába sörözni, de alig is ittam hat vagy hét pinttel, amikó’ monták, hogy valami Happy Hour vagy mi van, és ingyen mar-ga-vagy-miket osztogattak. Nem ittam belőle, csak négyet vagy ötöt. Aztán O’Reilly barátomat haza kellett vinnem, és hát bé kellett menni vele pár Guinnessre, tudja, udravi… udtavri… udvariatlanság lett volna vissza… utasítani. Hazafelé aztán megálltam még a kocsmánál, mert kellett valami ital későbbre.

Ezzel O’Callaghan átkutatja a kabátja zsebeit, amíg meg nem talál egy üveg whiskey-t, és felmutatja ellenőrzésre.

A Garda nagyot sóhajt.

– Uram, kérem, szálljon ki, meg kell szondáztatnom.

Mire O’Callaghan sértődötten:

– Na mér? Há’ nem hisz nekem??

 

(Illusztráció: saját kép, kocsma Donegalban, 2016. július 28-án este)

 

Ír kocsma Donegalban