A Nagy Ír Körutazás (Írország oda-vissza)

Mi az, hogy „oda-vissza”?

Ez a túra igazából két túra egybefűzve. Végigjárjuk Írország délnyugati, délkeleti, északkeleti és északnyugati részét is.

A Nagy Ír Körutazás 14 nap, 13 éjszaka, tizenhárom teljes és egy fél napnyi programmal.

Akkor ajánlom,

• ha ez lesz az első utad Írországba, és látni akarsz mindent, amit csak lehet, vagy
• ha már jártál Írországban korábban, de ezeket a helyeket még nem ismered.

 

Időpont:

• 2026. május 28. – június 10. (csütörtök – szerda) – jelentkezés az oldal alján »
• egyéni kérésre más időpontban is szívesen megszervezek és levezetek bármilyen programot – küldj üzenetet! »

 

Program

1. nap (2026. május 28., csütörtök)

A résztvevők kora reggel érkeznek Shannon nemzetközi repülőterére. Írország az időzónája nyugati szélén van (meg persze jóval északabbra is, mint Magyarország), ezért egész nyáron este 10 körül megy le a nap, úgyhogy bőven lesz időnk rá, hogy máris elkezdjük felfedezni a vidéket. (Aludni meg otthon is lehet, ugye 🙂).

Reggeli után ezért rögtön az óceán felé indulunk, keresztül Írország egyik legmeglepőbb táján, a Burren „kősivatag”-án – az idézőjel azt jelzi, hogy valójában dús és színes élet van a kövek között. Az ember is régóta rajta hagyta a keze nyomát, többek között sok-sok őskori dolmen formájában, amelyek közül egyet meg is látogatunk, és amelynek zárókövét mai gépekkel is bajos lenne felemelni az oszlopok tetejére… De majd elmesélem a trükköt, amellyel ezt a kőkorszaki emberek megoldották!

Ezután meglátogatunk egy erődített szálláshelyet, ahol megtudjuk, hogyan éltek a helyiek többszáz évvel ezelőtt, a mai életformájukba pedig egy kutyás birkaterelés-bemutató segítségével pillanthatunk be. Majd kicsit arrébb megnézünk egy ragadozómadár-röptetést és leereszkedünk egy csodálatos cseppkőbarlangba, valamint helyi készítésű sajtokat és lekvárokat kóstolhatunk (aztán csak győzzünk ellenállni, hogy vegyünk is belőlük 🙂). A Burren valóban nem egy elhagyatott hely…

A naplementében az ország egyik leghíresebb helyéről, a Moher-sziklák (Cliffs of Moher) tetejéről gyönyörködünk – bár a maga 214 méterével nem ez a legmagasabb óceánba zuhanó sziklafal, de kétségtelenül lenyűgöző, és az egyik legtöbbet fotózott természeti látványosság. (A fiam kedvéért – mert szerinte ez fontos – ideírom, hogy láthatjuk innen Voldemort barlangját is. Mármint a Harry Potterből, ha valaki nem tudná 😉)

Ezt követően elfoglaljuk a szállásunkat, ahol egy éjszakát töltünk (ahogy majd a többi napokon is), majd beülünk az egyik hangulatos kocsmába Doolinban – ez a kisváros nemcsak a színes halászházairól ismert, de Nyugat-Írország egyik hagyományos zenei központja is.

2. nap (2026. május 29., péntek)

Ma egy kicsit hosszabban autózunk délnyugat felé, de közben kinyújtóztatjuk a lábunkat Adare-ben, amely állítólag Írország legszebb faluja. Erről egy rövid séta erejéig magad is meggyőződhetsz. A Killarney Nemzeti Parkba érve meglátogatjuk a Muckross House-t, egy szép tóparti kastályt a XIX. századból, gyönyörűen berendezett szobákkal, ahol elmerülhetünk a letűnt főúri élet emlékei közt.

Késő délután érkezünk a szállásunkra, de nem maradunk még ott: egy kellemes sétát teszünk a Gap of Dunloe-ban, a nemzeti park egyik legszebb részén. Aki szeretne, lovaskocsival is tehet egy kört (ennek a díjáról meg kell alkudni a hajtóval – általában 30 €-t szoktak kérni fejenként). Majd visszatérünk Killarney-ba, vacsorázni és kicsit körülnézni a bájos kisvárosban.

3. nap (2026. május 30., szombat)

Reggel megnézzük Killarney szélén a gyönyörű, helyi kőből épült St. Mary’s Cathedralt, majd egy kellemes sétahajózáson veszünk részt a Lough Leane-en (és azt is megtudjuk, miért hívják ír nyelven a „Tanulás Tavá”-nak). Ezután meglátogatjuk a középkori Ross Castle-t, ahol megismerjük többek között a gadrób szó eredetét is. (Meglepő.)

Továbbindulunk lélegzetelállító hegyeken át, több helyen is megállva rövidebb-hosszabb időre a legszebb panorámát nyújtó helyeken. Meglátogatunk egy apró templomot is, amelyet egy gyönyörű völgyben rejtőző tó kis szigetére építettek. Nem mellesleg itt található Írország legszebb vécéje is – majd meglátod 😀

Írország második legnagyobb városa, Cork fel tud mutatni néhány szép épületet, de őszintén szólva nem tartom annyira érdekesnek, hogy sokáig időzzünk itt, úgyhogy „panoráma városnézés” keretében nézzük csak meg (ezen mindig jót mosolygok, amikor utak leírásában látom – azt jelenti, hogy nem szállunk ki az autóból, miközben áthajtunk rajta… 🙂). Az éjszakát kicsit arrébb, Blarney kisvárosában töltjük, és ennek igazából másnap lesz jelentősége.

4. nap (2026. május 31., vasárnap)

Délelőtt tehát a Blarney Castle-ba és annak parkjába látogatunk (és azért jó, hogy helyben alszunk, mert így van rá esély, hogy elkerüljük a tömeget). A „blarney” nem a család neve – valójában hamis beszédet, meggyőző, elbűvölő, hízelgő, ám félrevezető beszédet jelent. Többféle legenda övezi annak a kőnek az eredetét, amely ma a XIII. századi várrom tetején található, és ha valaki megcsókolja, azt az ékesszólás képességével ruházza fel. No, de ezért meg is kell ám dolgozni! 🙂 A vár és a XIX. századi főúri ház gyönyörű parkja (barlangokkal, tóval, vízeséssel) pedig megér egy hosszabb sétát.

A következő programunkért egy kedves kisvárosba, Midletonba kell utaznunk, ahol a mai napig készítik az egyik legfinomabb ír italt, a Jameson whiskey-t, valamint a Redbreast és a Powers prémium márkákat. Vezetett túrát teszünk a régi lepárlóban, megtudjuk gyártásának titkait, és természetesen kóstolhatunk illetve vásárolhatunk is belőle.

Ezután Waterfordba utazunk, az egyetlen olyan városba, amelyet a vikingek alapítottak Írországban – és sok érdekes emléket hagytak maguk után, vagy építettek később az emlékükre. Útközben megállunk Ardmore mellett (aki kedveli Nora Roberts regényeit, annak ismerős lehet a helyszín), ahol a magas tengerpartra épített 1200 éves katedrális romjaiban, a közel 1000 éves, helyreállított kerektoronyban, és persze a kilátásban gyönyörködhetünk egyszerre, és megtudhatjuk, valójában ki volt Írország első katolikus szentje: talán nem is Szent Patrick?

5. nap (2026. június 1., hétfő)

Reggel átkompozunk a Barrow folyó széles deltáján, hogy megnézzük a Hook Lighthouse-ot, a világ legrégebbi még működő világítótornyát, ahol idegenvezetéssel, interaktív kiállításon ismerhetjük meg a torony középkori őreinek életét – de a kilátás, a tenger félelmetes erejének megnyilvánulása is lélegzetállító. Ezután bejárjuk Írország leglátványosabb skanzenjét, ahol berendezett szálláshelyek és élőszereplős kíséret mellett ismerhetjük meg az ország történelmének kezdeteit.

Továbbhaladva megállunk egy kis időre azon a gyönyörű, hosszú fűvel borított homokdűnés tengerparton, ahol rengeteg filmet forgattak, köztük például a Ryan közlegény megmentésében a normandiai partaszállást. Ha jó idő lesz (júniusban ez nem lehetetlen), a bátrabbak akár meg is mártózhatnak a tengerben. (Mi többiek pedig majd a partról drukkolunk nekik… 🙂 )

Ezután a méltán híres Glendalough völgyben töltünk egy kellemes órát, ahol a korai és a későbbi korok szerzetesei élték lelkiekben gazdag, ugyanakkor értékes tudós munkával is teljes életüket. Megcsodáljuk a közel ezerkétszáz éve álló kőtornyokat és templomokat, a jellegzetes, kelta keresztes síremlékeket, és gyönyörködünk a völgy szépségében. Nem csoda, hogy a szerzetesek itt telepedtek le – a mai látogató is érezheti a hely varázsát és nyugalmát.

Az este már a fővárosban talál minket; elfoglaljuk a szállásunkat, ahol a következő két éjszakát töltjük (végre egyszer nem kell reggel összepakolni…), és a vacsoránkért végigsétálunk Dublin nyüzsgő központi utcáján.

6. nap (2026. június 2., kedd)

Dublin alapvetően egy kisváros, sok lakó- és ipari övezettel körülvéve, ezért a legérdekesebb látnivalók gyalogos távolságon belül vannak. Megnézünk néhányat, és elmesélem a rájuk vonatkozó történeteket.

Délelőtt először eltöltünk egy órát a Jeanie Johnston nevű, gyönyörű kétárbocos vitorláson – ne aggódj, álló helyben 🙂 Ez a hajó valójában egy replika, az eredetije ugyanis sajnos elsüllyedt az Atlanti-óceánon. Nemcsak szép, de a története is lenyűgöző és szívmelengető, és az ír történelemben fontos szerepet játszott.

Ezután a Trinity College híres könyvtárát is megnézzük, ámbár – őszinte leszek – nem elsősorban a Book of Kells miatt, mert ugyan ezt említik a legtöbbször, de nem ez a legszebb vagy a legérdekesebb itt.

A kedvenc helyem igazából a Dublinia Viking és Középkori Múzeum – és ha ezt olvasva vitrinekre és poros tárgyakra gondolsz, nem is tévedhetnél nagyobbat. Tapasztalataim szerint órák elteltével is nehéz innen kiráncigálni a látogatókat… Innen átmegyünk az emeleti hídon a Christ Church katedrálisba is, amelyet – meglepetés! – Dublin viking, de keresztény királya építtetett, és nemcsak szerintem a főváros legszebb temploma (nem pedig a Szent Patrick katedrális, amely a leghíresebb).

A nap zárásaként ezen az estén részt veszünk a Celtic Nights programján: háromfogásos vacsoránk mellé ír zenészek és táncosok szórakoztatnak minket igazán színvonalas, látványos műsorral.

7. nap (2026. június 3., szerda)

Sajnos a repülőtársaságok kegyetlenek, és mi az ő rabjaik vagyunk… Eredetileg ezen a napon kora reggel mentek volna haza azok, akik csak az „Alsó Körút”-on vettek részt, és érkeztek volna azok, akik a „Felső Körút”-ra jöttek, de változott a menetrend, csak késő délután van gép, és ekkor történik meg a csere. Nyilván akik a „Nagy Ír Körutazáson” vannak, azoknak ez nem sokat számít, a programot viszont emiatt át kellett szerveznem.

Délelőtt tehát több választásunk is van: mehetünk egy kört a HopOn HopOff városnéző busszal, hogy megnézzük Dublin azon részeit is, amelyeket az előző napi gyalogos városnézés során nem tudtunk, vagy megnézhetjük Howth bájos halászfaluját, ahol ugyan még mindig halásznak, de manapság már inkább kirándulóhelynek számít, kicsit olyan a dubliniaknak, mint a budapestieknek Szentendre.

A másik lehetőség, hogy beülünk a mikrobuszunkba, és ellátogatunk Tara dombjára, az ír nemzeti öntudat szülőhelyére, amelynek története 6000 évvel ezelőtt kezdődött, ahol a kőkorszak óta temetkeztek, ahol az ír nagykirályok tartották ceremóniáikat és fogadták alattvalóikat az évente megrendezett találkozókon.

A közeli kedves városban, Trimben pedig elsétálunk Európa legnagyobb és leginkább épen maradt normann várkastélya mellett, amely többek között a Rettenthetetlen (Braveheart) című Mel Gibson-film forgatási helyszíne volt, és megnézzük Írország legrégebbi, még használatban lévő hídját, amely 1330 körül épült.

A hazautazók gépe 18:55-kor indul Budapestre, ezért legkésőbb 16:30-ra a repülőtéren kell lennünk. Ott őket letesszük, majd kisvártatva felvesszük az „újakat”. A „teljes körösök”-nek nem muszáj velem jönniük, megvárhatnak Trimben, ugyanis ezt az éjszakát ott fogjuk tölteni.

8. nap (2026. június 4., csütörtök)

Reggel elindulunk nyugat felé az autópályán. Galwaybe érve leparkolunk a központ közelében, és rövid városnéző sétára indulunk, amelynek során hátborzongató és kedves történeteket is mesélek 🙂 Majd egy kis szabad program: Írország legvidámabb városát könnyű bebóklászni, és a hangulatos sétálóutcákban sok minőségi bolt is csábítgat. Nem szabad kihagyni többek között azt az ékszerboltot sem, amely egy apró látogatóközpontot rejt, és ahol egy kedves rövidfilmben megismerhetjük a nemzeti szimbólumnak számító Claddagh-gyűrűk érdekes történetét.

Délután a Connemara Nemzeti Park lenyűgöző tájain keresztül Nyugat-Írország egyik legimpozánsabb építészeti remekéhez autózunk, a Kylemore Apátsághoz. Ha erről nincs saját készítésű fényképed, senki nem hiszi majd el, hogy Írországban jártál 🙂 Nekem egyébként a neogótikus kistemplom tetszik a legjobban (szívszaggató történetét majd elmesélem), de maga a bencés apátsággá alakult kastély is gyönyörű, interaktív kiállítása igen érdekes, a falakkal körülvett viktoriánus díszkert pedig igazán egyedi élmény.

Innen továbbutazva kis időre megállunk a gyönyörű Aasleagh vízesésnél, Írország egyetlen fjordja, a Killary mellett. Estére Westport városába érünk, ahol hagyományos ír zene mellett vacsorázhatunk, azután sétálhatunk is egy kört a hangulatos városkában – főtere ismerős lesz azoknak, akik látták Az ír kívánság (Irish Wish) című filmet 🙂

9. nap (2026. június 5., péntek)

Írország északnyugati része felé utazva az első látnivaló a lélegzetelállító Downpatrick Head lesz. Ezt nem lehet leírni, ezt látni kell… és az is biztos, hogy itt meg fogjuk érteni, hogy miért hívják a nyugati partvidéken végigfutó útvonalat Wild Atlantic Waynek, azaz Vad Atlanti Útnak…

Továbbhaladva először hegyek között, majd az óceán partján járunk – a Binn Ghulbain (az angolok szerint Ben Bulbin) hegycsúcs mellett megnézzük az Eagle’s Rockot (a Sas sziklája) és a Gleniff Horseshoe völgyet Diarmuid és Grainne barlangjával (az írek egyik kedvenc legendája), azután a partra érve a tündérhidakat… elképesztő, hihetetlen tájon autózunk, ezt a látványt garantáltan soha nem fogod elfelejteni. A képek egyszerűen nem adják vissza. Megróbálhatod lefényképezni, levideózni, de készülj fel rá, hogy otthon nem értik majd, mitől vagy ennyire lelkes…

A következő programunk a Donegal Castle, amelyet maga Vörös Hugh O’Donnell, Donegal megye klánfőnöke, Tyrconnell lordja, a kilencéves ír-angol háború (más néven a Tyrone-lázadás) tragikusan fiatalon meghalt hőse építtetett 1474-ben, és amely igen szép példája annak, ahogy az ország megbecsüli a történelmi értékeit.

Ezután továbbutazunk a szálláshelyünk felé, de útközben további szépségeket fedezünk fel: egy festői vízesést és a közelében lévő csodás tengerparti barlangokat. Ezt a tájat nemigen lehet megunni… de azért előbb-utóbb csak elfoglaljuk a szobáinkat és megvacsorázunk. Eddigre fel fog tűnni, hogy ez a vidék Gaeltacht, azaz (bár természetesen tudnak angolul, és udvariasan át is váltanak rá, ha látják, hogy külföldi vagy) itt az ír nyelv van mindennapi használatban.

10. nap (2026. június 6., szombat)

A mai napot Glencolumbkille-ben és környékén töltjük, avagy Glencolmcille-ben, de lehet, hogy még többféle írásmóddal is fogsz találkozni… A lényeg, hogy Szent Kolumba templomának völgyéről van szó, írül: Gleann Cholm Cille. Az anglicizált változat meg sikerül, ahogy sikerül 🙂

Az első helyszínen egy újabb hihetetlen látvány vár (lassan „megszokjuk”, hogy Donegal ilyen… illetve nem, ezt nem lehet megszokni…), csak ülünk és bámulunk majd – feltéve, hogy nem lesz köd! Úgyhogy ehhez kell egy kis szerencse! Én eddig háromszor voltam itt, az egyik alkalommal ragyogó napsütés volt, a másik alkalommal az orrunkig is alig láttunk, a harmadiknál útközben köd volt, aztán kicsit kitisztult – úgyhogy az eddigi tapasztalataim alapján 50 % az esélyünk, hogy lássuk a Sliabh Liag (angolul: Slieve League) tetejéről az óceánba zuhanó 598 méter (!) magas sziklafalat, odalent pedig „Az óriás asztalát és székét”. Ez Európa legmagasabb tengeri szirtje, háromszor olyan nagy, mint a híres Cliffs of Moher (és szerintem még szebb is).

Ezután a másik irányban is sétálunk egyet, a Muckros félsziget lenyűgöző sziklái fölött, amelynek két oldalán egy-egy szép strand is található. Ahogy azt mondani szokás, ha a levegő és a víz összhőmérséklete meghaladja a 15 fokot, az írek úsznak… Nos, ez fakultatív program 🙂 Közben elmagyarázom a szerte Írországban sok helyen kőből kirakott EIRE szó jelentőségét, valamint egy megható helyi legendát. Eddigre elméletileg be kellett állnia az apálynak, így van esélyünk rá, hogy pár kilométerrel arrább autózva megtaláljuk a romantikus nevű Eas Rúnda „titkos” vízesést. Persze már nem igazán titkos, bár ügyesnek kell lenni hozzá, hogy odajussunk, de ehhez csak megfelelő (nem csúszós) talpú cipő szükséges.

A következő célunk a Glencolmcille Folk Village, azaz a helyi skanzen, amelyben rendkívül érdekesen mutatják be, hogy az elmúlt korokban hogyan éltek itt a különböző társadalmi rangú illetve foglalkozású emberek. (Egy kis érdekesség: a múzeumban magyar nyelvű leírás is kölcsönvehető. Én fordítottam 😉)

Mindezen élmények után visszaülünk az autóba, és most már meg sem állunk a mai szállásunkig. Legalábbis ez az én naiv tervem – de tudom előre, hogy folyton nyafogni fogtok, hogy álljunk meg fényképezni 🙂

11. nap (2026., június 7., vasárnap)

A Nap, Amikor Megmásszuk az An Earagailt.

Ne ijedj meg, ez a „mászás” inkább egy erősebb séta, bár időnként meredek tud lenni (és nyugi, nyáron nem havas a teteje! 🙂), de a jól karbantartott ösvényeken és lépcsőkön bárki teljesítheti, átlagos erőnléttel is. Sajnos erősen időjárásfüggő, hogy éppen érdemes-e felmenni, ezért még az is lehet, hogy ki kell hagynunk. Ebben az esetben (illetve azok számára, akiket a csúcstámadás nem vonz) van tartalék terv: séta a Glenveagh Nemzeti Parkban, és a Glenveagh Castle parkjában.

Ezután átautózunk egy titkos völgyön (az egyik kedvenc helyem Írországban), mesélek Írország történetének egy szomorú fejezetéről a Bridge of Tears (a Könnyek Hídja) előtt állva, majd megállunk pár percre egy felhagyott vasúti viadukt mellett, amely lenyűgöző látványt nyújt a hegyek díszlete előtt.

Mielőtt a szállásunkra térnénk, meglátogatjuk egy másik kedvenc helyemet is: nem igazán tudom, mi olyan lenyűgöző benne, de eddig kivétel nélkül mindenki, akinek megmutattam, velem egyformán rajongott a Doe Castle kedves romjaiért és a békés öböl látványáért, amelynek a partjára épült.

12. nap (2026. június 8., hétfő)

Folytatjuk Donegal lenyűgöző, változatos tájainak felfedezését. Legyalogolunk az óceán partjára fantasztikus sziklaképződményeket csodálni, elsétálunk egy festői vízeséshez, megpihenünk egy szelíd, puhahomokos strandon… A záróakkord a kihagyhatatlan hely: Írország legészakibb csücske, a Malin Head. Sajnos, amikor ott jártam, elég nagy volt a köd, és „egy pettyet” fújt a szél… Remélem, idén sikerül majd jobb képeket csinálnom!

13. nap (2026. június 9., kedd)

Szomorú búcsút veszünk az Óriások és Bárányok Földjétől, és elindulunk délkelet felé, „vissza a civilizációba”. Mivel az út elég hosszú, ezért közben pihenésképpen megállunk néhány helyen.

Délelőtt felsétálunk (na jó, bevallom, néha négykézláb…) a Keshcorran barlangokhoz, ahonnan egészen elképesztő kilátásban lesz részünk. És nem, ez nem ugyanolyan, mint az összes eddigi volt, Írország itt megint egy másik arcát mutatja. Nem is beszélve arról a legendáról, amely ehhez a helyhez kapcsolódik, és amelyet majd itt mesélek el Cormac McAirtről, aki egy igen érdekes gyermekkor után lett Írország nagykirálya.

Délután pedig meglátogatjuk a Shannon folyó partján fekvő, St Ciaran által a VI. században alapított Clonmacnoise kolostort. A katedrális romjai, a két kerektorony, a három High Cross (kelta nagykereszt) és a több, mint 700 kora-keresztény sír igazán látványos, ugyanakkor szép, békés hely.

Kora estére visszaérünk Dublinba; a szállásunk elfoglalása után, vacsora előtt még lesz időnk (és remélhetőleg energiánk is) egy kis sétára a központban, illetve aki az útnak csak a második felére jött, az most részt vehet a Celtic Nights műsoros estjén.

14. nap (2026. június 10., szerda)

Az utolsó napnak is a nagy része még a miénk. Legkésőbb 15:30-kor el kell ugyan indulnunk a repülőtérre, hogy elérjük az esti járatot, de addig még bőven van idő városnézésre (azoknak, akik az út második felére csatlakoztak), vagy szabad kószálásra (azoknak, akik már eligazodnak a múltkori bevezető után). Az „újakkal” is megnézzük a Jeanie Johnston hajót és a Trinity College könyvtárát a Book of Kells kódex kiállításával, vagy ha a csapatot inkább a természet érdekli, akkor tehetünk egy hajókirándulást a dublini öbölben Howth kedves halászfalujába.

A program változtatásának jogát az időjárás, a helyi egyéb viszonyok, valamint a résztvevők erőnléte és egészségi állapota alapján fenntartom. A lényeg: mindent meg lehet beszélni, csak szólj 🙂

Részvételi díj: 3740 € + repülőjegy (kb 100.000 Ft)

Egyágyas felár: 1000 €; helyszíni, készpénzes belépők: 60 €

A költségekről:

1. Az út szervezője a Qualitair Utazási Iroda (Qualitair Hungary Szolgáltató Kft, székhelye: 1036 Budapest, Bécsi út 85., telefonszáma: +36 1 250 8090, nyilvántartásba vételi száma: U-1083, cégjegyzékszáma: 01-09-912838, adószáma: 14634233-2-41), a részvételi díjat és a repülőjegy árát az irodának kell befizetni.
2. A részvételi díj tartalmazza a mikrobuszos utazást Írországon belül; a szállásköltséget kétágyas, fürdőszobás szobákban, reggelivel; a programok részvételi díját; valamint az idegenvezetést és a tolmácsolást, Tour Guide készülékekkel. Nem tartalmazza a reggelin kívüli étkezések árát, a kizárólag helyben, készpénzzel vagy kártyával fizethető programok illetve a fakultatív programok árát (amennyiben vannak ilyenek), valamint biztosítást.
3. A részvételi díjat euróban írjuk ki (mivel minden költségünket is euróban kell fizetnünk), de (napi árfolyamon átváltva) forintban kell fizetni, átutalással a Qualitair Kft bankszámlájára, vagy az irodában, hétfőtől péntekig 9:00 és 15:00 óra között személyesen készpénzben. Az utazási szerződést szintén személyesen az irodában, vagy online módon (e-mailben) is meg lehet kötni.
4. A fenti részvételi díjon kívül számítani kell még a további napközbeni étkezések díjára. Erre nagyjából napi 40 €-t érdemes szánni, a személyes igényektől függően.
5. A repülőjegy feltüntetett ára a mai napon érvényes ár, a Ryanair légitársaság járataival, Basic típusú jeggyel, egy kis kézipoggyásszal és egy feladott 10 kg-os bőrönddel. Az ár a repülőtársaság foglalási rendszerében bármikor módosulhat, függ a vásárlás időpontjától és az igénybe vett szolgáltatásoktól. A repülőjegy megvásárlását az utazási iroda intézi, a pontos díjat megrendeléskor közli.
6. Utasbiztosítás: útlemondási vagy más néven storno biztosítás és BBP-(baleset-, betegség-, poggyász-)biztosítás kötése erősen javasolt. A lehetőségekről (mivel sokféle csomag van) az utazási iroda ad tájákoztatást az egyéni igények alapján.